A magyarságnak egy alapvető problémája van, az összetartás hiánya. Egy ideje külföldön élek, és azt veszem észre, hogy a lengyelek, a csehek de minden más nép összetart, saját kocsmát, klubot alapitanak, összejárnak, segitik egymást. Belőlünk ez hiányzik. Irigyek vagyunk. 
Nincsenek már itthon olyan közösségek, amik az egységre nevelnének, az összetartást hangsúlyoznák, a bajtársiásságra épülnének. Alig találunk a sportolókon kivül társadalmi csoportokat, ahol az egyének egyként haladnának egy közös cél felé. Sőt, ha megnézzük a magyar focit, abból is hiányzik a kohézió. Nincsen társadalmi, nemzeti jövőkép. Mindenki egyénileg cselekszik, mindenki arra törekszik, hogy a legkevesebb adót fizesse be a közösbe, és a közösből a legtöbbet vegye ki közben. A magyar nemzet különálló, individualista egy nyelvet beszélő személyek halmazává vált. A legkisebb társadalmi egység, a család is haldoklik mint olyan. A szülők a legkisebb probléma után elválnak hátrahagyva a gyerekeket, akik igy nem tanulják meg mit is jelent a másikért felelősséget vállalni. Elhagyja őket apjuk-anyjuk, és ha már saját vérük cserben hagyja őket, akkor mikor fog egy nemzettárs, de mégis idegen tenni értük valamit?

Eltűntek a gyermeket közösségbe nevelő mozgalmak. Alig lehet hallani már a cserkészekről. Emlékszem, a 90-es években, amikor a nőverem a város diszterén körülbelül 200-300 társával letette a cserkész esküt. Nagyon szép ünnepség volt.

Tudom, hogy a kommunizmus, mint gazdasági ideológia nem működik, és az egésznek a fenntartása bűnös keretek között történt, azonban nem volt benne minden rossz:

A kisdobosok 6 pontja

1. A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
2. A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
3. A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
5. A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
6. A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.

Az úttörők 12 pontja

1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
2. Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
3. Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
4. Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
5. Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
6. Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
7. Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
8. Az úttörő igaz hű barát.
9. Az úttörő bátor és fegyelmezett.
10. Az úttörő szereti és védi a természetet.
11. Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
12. Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.

Az áthúzott részeket le kell cserélni, és újakat a helyére fogalmazni. Hiányzik belőle például az Istenhez füződő viszony.  A Magyar Cserkészszövetség alapszabálya viszont már leszögezi, hogy a cserkészet valláserkölcsi alapon működik, valamint a magasabb szintű vezetőktől elvárja, hogy gyakorolják vallásukat.

Egymásra alakulnak a különböző gárdák, felnőtt szervezetek. Ezeknek a tagjai alapvető normákra, szabályzatra esküdnek fel és közös célt tűznek ki maguk elé. Az ember társasági lény, ennélfogva léte a társaságon, a társadalmon, a nemzeten múlik. Aki ezzel vitatkozik az szerintem megpróbálhatna elbeszélgetni Robinson Crusoeval. Az embereknek szüksége van társadalmi biztonságra és a gárdák ennek élő jelei. Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy csak a felnőttek az emberek. A gyerekeknek ugyanúgy szüksége van egy hasonló érdeklődésre épülő kapcsolati hálóra, mint az idősebbeknek. Sőt.

Hiszek abban, hogy egy normális nevelési politikával, tantervvel, oktatásügyi stratégiával akár egy generáció alatt meg lehetne forditani azokat a negativ folyamatokat, ami ma Magyarországon zajlik. Egyénekből népet lehet faragni, mert minden megvan hozzá: közös nyelv, közös kultúra, közös történelem, közös alapok... már csak közös sziv hiányzik és a közös ismeretőjeleket biró személyek halmazából nemzet lesz.