Hozzáfűznék én is egy gondolatot, bár a tanulmány is érintette egy picit. Sajnos gyakran hallunk olyat, hogy a nő meg szeretné tartani a magzatot, a férfi viszont hallani sem szeretne róla. A leendő anya ekkor dönt, hogy egyedül is vállalja-e a gyermeknevelést vagy elmegy abortuszra. Ennek a végeredménye egyértelmű.
Ritkább, amikor a férfi szeretné megtartani a gyermeket de a nőnek esze ágában sincs. Ebben az esetben van akármilyen törvényes módja, hogy a nőt a gyermek megszülésére "kényszeritsük"? Úgy vélem, hogy a férfi ebben a szituációban teljesen kiszolgáltatott és kénytelen elfogadni a nő döntését, mégpedig hogy megölik a gyermekét, hiszen saját maga nem hordhatja ki.

Nem akarom általánosságban a nőket bántani, mert igazságtalan lenne, viszont egy valamit nem értek. Vannak dolgok, amik több ezer évig jól müködtek, de legalább jobban mint most. A női "emancipáció", a feminizmus egy olyan ideológiát inditott el, hogy minden rossz, ami a nőnek az évezredes szerepköréhez tartozik, és minden kívánnivaló, amit a társadalom a férfire osztott. A nők már úgy érzik, hogy pár gyermek tisztességes felnevelése nem kihivás és abban nem tudják önmagukat megvalósitani. Tudjuk, hogy egy gyermek emócionális fejlődését nagymértékben az anyák befolyásolják miközben az apák a gyermekek erkölcsi fejlődéséért felelősek. Vannak dolgok, amiket nem kell megváltoztatni. Egy jól müködő társadalomban a nemeknek megvan a jól körülhatárolt szerepük és mind a két szerep jár előnyökkel és hátrányokkal. Szerintem, minden szerető apa szeretne ott lenni, mikor a gyermeke először áll két lábra, vagy először mondja ki, hogy "apa". Szerintem minden apa szeretne több időt tölteni a gyermekével, és jobban kivenni részét a nevelésben, de nincs rá ideje. A férfiak a klasszikus szerepkörben nagyon sokat veszitenek - leginkább együttlétet a gyermekükkel -  mégis alig hallunk (bár létezik) a maskulinizmusról. A nők - nem tagadom - ugyanúgy veszitenek, de közben nyernek is, feltéve, ha a fentebb emlitett előnyöket előnyöknek fogják fel...
Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem a házimunkáról beszélek vagy a főzésről, a bevásárlásról. Abban egyet értek, hogy ezek olyan dolgok, amiket fel kell osztani, de az elfogadhatatlan, hogy egyre több az egyedülálló nő, vagy férjezett, de gyermeket nem vállaló asszony, mert a karriert előbbre tartja mint a gyermekvállalást. Egyszerüen biológiai okokból nem változtathatóak ezek a szerepek. A skandináv országokban elfogadott, hogy a férfi megy gyesre, a férfi marad otthon az első pár évben a gyerekkel, és azt kell gondoljam, hogy szeretik is ezt az ötletet. Hallottam olyanról, hogy egy gyesen lévő skandináv apát megkérdeztek, hogy szeretné-e ha a felesége átvenné a szerepét, de ő mosolyogva mondta, hogy "Isten ments"... Ezek persze megoldhatók. Ezek léteznek, és semmi baj nincs velük, de ebben az esetben IS a nőnek kell 9 hónapig kihordania a magzatot!


Wass Albert: Szentek zendülése - részlet

Azzal intett az Úr Jézus odafönt a könyöklőn s az oszlopcsarnok kék kupoláján kettényílt a kárpit s egyszeribe rettentő fényesség öntött el mindeneket. A nagy fényességből pedig kihallatszott az Úrnak hangja, amint éppen tollba mondotta az íródeáknak:

- ... s elrendelem továbbá, hogy Mezőgyomoson Kardos Kiss Péternek fiúgyermeke szülessék, hitben erős, akaratban bátor s lélekben tiszta legyen. Hasonlatosképpen gyermeke szülessék Szegény Nagy Sándornak, Árva Bús Balázsnak, Keserü Péternek, Törődött Ferencnek s másoknak, nagy számmal. S mindezen születendő magyarok legyenek hitben erősebbek, akaratban bátrabbak s lélekben tisztábbak az ők atyáiknál és sorsban szerencsésebbek... ezennel elrendelem...

A szemvakító fényességben egyenként hulltak térdre a magyari szentek s szemükből kicsordultak a hála könnyei. Végiggördültek a ragyogókék pádimentumon, valahol egy kis likon kiestek s aláhullottak a földre.

S minden csepp egy-egy újszülöttnek hullott a homlokára.

Más:

Nem rég olvastam egy ugyancsak svéd feminista társulatról, akik elkezdtek félmeztelenül lubickolni egy nyilvános strandon, és mikor felszólitották őket a távozásra, akkor nagy botrányt csaptak, miszerint a női mell csakannyira mutogatható, mint egy férfi mellkas. Úgy érzem, hogy némely feminista meg sem tudja magyarázni, hogy mit miért akar csak egyszerűen majmolni akarja a férfit jelentéktelen "jogokat" kikényszeritve és erkölcsi alapnormákat megdöntve.  Egyébként ennek az lenne a vége, hogy a női mell elveszitené a szexuális töltetét, és nem tudom elképzelni, hogy ez kiknek lenne jó. Úgy gondolom, se a férfinek, se a nőnek...